Dolgozni jöttünk Csíkszeredába, nem ünnepelni. Számadásra és tervezésre. Sok a tennivalónk. És nem azért, mert lazsáltunk az elmúlt két évben – éppen ellenkezőleg. Új fejezetet ígértünk, és bőven vannak eredményeink, amelyekre büszkék lehetünk. Dolgozni kell, mert a kisebbségi lét ilyen: ha megállunk, porladunk, mint a szikla – lassan, de folyamatosan.
Szolidaritás, mint alapérték
Amikor azt mondom szolidaritás, akkor legelébb is azt mondom, minden magyar számít. Nincs fontosabb és kevésbé fontos tagja ennek a közösségnek. A szilágysomlyói és a csíksomlyói magyar egyaránt fontos nekünk. Egyaránt fontos számunkra a mezőgazdaságból élő ember és az egyetemi professzor, a munkavállaló és a munkaadó, a falun élő és a városi ember, aki tanít, és aki tanul, az elesettek és az erősek: minden magyar számít. És legalább ennyire fontos a mi Szövetségünkön belüli szolidaritás. A szolidaritás azt is jelenti, hogy megvédjük egymást, kiállunk egymásért. Azt is jelenti, nem hagyjuk, hogy a múlt erői levadásszanak bennünket. Megvédünk kicsit és nagyot. Politikust és civil aktivistát. Megvédünk mindenkit, aki magyar, és akit azért támadnak, mert a közösségért dolgozik.
A sokszínűség erősít
Működésünk másik elve a sokszínűség elismerése. A sokszínűség, a mások iránti nyitottság és tisztelet ennek az erdélyi magyar közösségnek az egyik legrégebbi és legtiszteletreméltóbb hagyománya. Ezt látniuk és tudniuk kell azoknak, akik azt gondolják, hogy másságunk egy kellemetlen állapot, amit meg kell szüntetni. Nincs egyetlen nagy igazság. Számos sok kis igazság létezik. Az egyes emberek igazsága, a családok és a közösségek igazsága, és ezekből áll össze a mi közös erdélyi magyar igazságunk. A nagy kihívás számunkra az, hogy ezt a sok kis igazságot képesek vagyunk-e meglátni, megérteni és elfogadni, úgy egymás mellé tenni, mint egy mozaik összeillő kockáit, amelyek kiadják az összképet, egy gyönyörű rajzot, ám ha külön-külön nézzük, akkor az egésznek értelmetlen és értelmezhetetlen részecskéit látjuk csupán.
Mindig a vártán
A Szövetség a nehéz körülmények között is megmutatta, hogy mindig a vártán, mindig a magyarokért! Ezt a teljesítményt nem egy vagy két ember, nem a Szövetség néhány vezetője, hanem mi, együtt értük el.
Az önkormányzatok politikánk zászlóvivői
Az önkormányzatok erőteljesebb bevonását az élet igazolta. Amióta közel egy éve az RMDSZ kikerült a kormányból, az önkormányzatok nem csak a helyi közösség dolgaiban illetékesek, hanem a napi politikánk zászlóvivői lettek. A három regionális önkormányzati tanács megalakulása segítette a régiók érdekeinek hatékony megjelenítését, az előttünk álló feladatok pontosabb meghatározását. A helyi és megyei szervezetek, a parlamenti frakciók mellett a magyar önkormányzatok, polgármesterek, tanácsosok a magyar érdekek őrzői és védelmezői Ákosfalvától Zsibóig, Nagyiratostól Kézdialmásig.
A két választás értékelése
2012 választásai ismét megerősítették: csak magunkra számíthatunk, és minden magyar ember szavazata kell ahhoz, hogy megőrizzük az erős, egységes magyar képviseletet. Június 10-én országos szinten hetvenezer szavazattal többet kapott a Szövetség, mint 2008-ban. 203 polgármesterünk van, 19-cel több, mint négy évvel ezelőtt, és a tanácsosi mandátumok számát is növeltük. December 9-én átléptük az 5 százalékos küszöböt. Nem volt könnyű. A magyar szavazatok 89%-át szereztük meg, annak ellenére, hogy magyar versenypárt indult ellenünk. Székelyföldön kívül is megőriztük képviseletünket az etnikailag vegyes vidékeken, illetve a szórványban. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar–magyar verseny nem mozgósít.
Eredményes kormányzás
2009 végén, a legmélyebb válság közepette léptünk kormányra. Tisztában voltunk azzal, hogy mire vállalkozunk. A válság és a zsugorodó költségvetés körülményei közepette kellett folytatnunk az építkezést, megőriznünk kivívott jogainkat, és újabbakat szereznünk ezek mellé. A gazdasági válság mélyülése a politikát is válságövezetté tette, gyakran lehettünk tanúi éles politikai viszályoknak. Mindez megnehezítette a dolgunkat, de mégsem választottuk a könnyebb utat, nem léptünk ki a kormányból. Nem vártuk el másoktól, hogy helyettünk hozzák meg a bennünket érintő döntéseket. Kormányzásunk két évéről bátran mondhatom, hogy eredményes volt. Minden bizonnyal többet akartunk elérni, megvalósítani. De meggyőződésem, hogy kihasználtuk a lehetőségeket: áttörést értünk el a jogainkért folytatott harcban és hozzájárultunk az ország gazdasági stabilizáláshoz.
A kongresszusi dokumentumokról
Európai Parlamenti választások
Hiszünk abban, hogy működési zavaraival együtt az Unió a legjobb politikai megoldás, ami Európában történhet – és a legjobb nekünk, erdélyi magyaroknak is. Az EP választásokra való felkészülés tehát részben becsületbeli ügyünk, részben stratégiai kérdés is, amennyiben az európai képviselet a hatékony kisebbség-védelem egyik fontos eszköze.
Európai polgári kezdeményezés
Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy Európa 1 millió polgárának aláírása által támogatva az Unió napirendjére tűzzük a kisebbségek ügyét. Ha össze tudjuk gyűjteni az 1 millió aláírást, az Unió nem térhet ki a kérdés tárgyalása – és előbb vagy utóbb – a kisebbségek számára megnyugtató rendezése elől.
Alkotmányozás
Olyan alkotmányt akarunk, amely a nemzetállam fogalmának törlése mellett végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét! Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos. Ambiciózus elvárások? Igen, de ennél kevesebbért nem érdemes küzdenünk. Nekem személy szerint is elegem van abból, hogy még mi magyarázkodunk a székely zászló kapcsán. Nem magyarázkodni akarok, hanem olyan alkotmányt, amelyik végre egyenrangúságot ad az erdélyi magyar közösségnek – amely hatályon kívül helyezi a többség és kisebbség jelenlegi megkülönböztetését.
Régiók
Mi, magyarok, nem hagyhatjuk azt, hogy a fejletlenséget konzerválják, sem azt, hogy a nagy nehezen kivívott önkormányzati autonómia csorbuljon. És persze azt sem, hogy olyan új régiókat alakítsanak ki, ahol megint háttérbe szorulnak a magyar megyék. Küzdeni fogunk ezért is – mint miden ellen, ahol a magyar érdek sérülni látszik.
Szórvány
Mi azt valljuk, hogy a magyar szórványközösségek megerősödése létfeltétele az erdélyi magyar nemzeti közösségünk megmaradásának. Ezért vállaljuk, hogy közös erőfeszítéssel járulunk hozzá a szórványközösségek identitásának megőrzéséhez, szülőföldön való gyarapodásához és fejlődéséhez.
Székelyföld
Székelyföld számára a továbblépést a kisebbségben élő európai nemzeti közösségek jogállásához hasonló autonómiák kivívásában látjuk, közösségünk megmaradásának és gyarapodásának ez a záloga. Mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit nekünk kell megteremtenünk. Látnunk és tudnunk kell, hogy bármilyen megoldás is körvonalazódik, azt a románokkal együtt lehet elképzelni és elfogadtatni. Ne áltassuk magunkat: ajándékba senki sem fogja elhozni az autonómiát. Sem Brüsszel, sem Washington, sem Budapest. Segíteni tudnak, szükség is van minden segítségre, de elsősorban nekünk a románokat kell meggyőznünk céljaink helyességéről, igazságosságáról.
Akkor járunk el helyesen, ha a mi belső csatározásainkban az autonómia ügyét nem használjuk fegyverként egymás ellen. Nagyon határozottan állítom, hogy ez kellene az első olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodás legyen, amit mindenki elfogad, mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak. Bátran mondom, hogy az autonómia egymás elleni használata, szavazatszerzési célból csodafegyverként való előrántása nem csak hogy nem visz közelebb a célhoz, hanem minden egyes esetben eltávolít attól. Egymásról feltételeznünk kell, hogy a közös cél érdekében cselekszünk, hogy jóhiszeműek vagyunk és nem egymás politikai életére törünk az autonómia fegyverével.
|