• Megosztás:
Lőrincz Ildikó
150 éves az Ermitázs, Európa egyik leggazdagabb múzeuma
[1.02.2002]


Százötven éve, 1852 február 5-én nyitották meg Szentpétervárott Oroszország legnagyobb művészeti és kultúrtörténeti múzeumát, az Ermitázst, amely egyike a világ első és leggazdagabb múzeumainak. A cári gyüjtemény, ami a múzeumi anyag alapját képezi, ennél is jóval korábbi (1765).

Az egykori Pétervár -- I. (Nagy) Péter cár, majd különösen II. Katalin cárnő törekvései nyomán -- a 18. század második felére egységes késő barokk városképi arculatot nyert. A cári gyűjtemény eredetileg a Téli Palota melletti Ermitázs nevű kerti helyiségben kapott helyet. Jelenleg az egész Téli Palotára kiterjed.

A múzeum épülete maga is híres építészeti műemlék, amelyet a 18. századi kiváló orosz építész, az itáliai származású, de már Oroszországban született Bartolomeo Rastrelli a dél-német kastélyok stílusában épít meg az akkori főváros közelében, cárok nyári rezidenciájául. A pétervári Téli Palota művészi értékben és vonzerőben nem marad el Versailles mögött.

Rembrandt: Danae (részlet)Rembrandt: Danae (részlet)
A 19. század cárjainak (I. Sándor és I. Miklós) ambiciózus óhaja az volt, hogy Pétervár váljék Európa legimpozánsabb fővárosává. A cári tervek megvalósításához hozzátartoztak a klasszicista építkezések, amelyek során a Téli Palota előtti térre került a Fővezérkar grandiózus épülete és a Puskin színház.
A Téli Palota intérieurje a lendületes díszlépcsőről, a nagy- és a kis trónteremről (Péter-terem) s a malachit teremről nevezetes. Az intarziás padlók értékes faféleségekből nagy műgonddal készültek.

A nagy trónterem burkolata, illetve a galériát tartó 48 oszlop olaszországi fehér márványból készült, utóbbiak aranyozott bronz fejezetekkel. A malachit-terem oszlopai, pilaszterei, kandallói selymes fényű uráli malachitból készültek, a helyiség pompáját emeli a bronz oszlopfők sora. Az Ermitázs termeiben számos uráli féldrágakövekből (achát, porfir, jáspis, malachit stb.) készült dísztárgy áll, amelyeket a helyi híres csiszolóműhelyekben állítottak elő.

A múzeum műkincseinek gyűjtése II. Katalin idejében kezdődött el, aki híres európai festők legjobb műveit, olykor egész gyűjteményét vásárolta fel. A 19–20. században a múzeum anyaga tovább bővült, s ma több mint 3 millió műkincs található itt. A választék széles: kezdve a történelem előtti idők kultúrájától, az egyiptomi, az ókori görög, római és szkíta művészetig, itt van a nyugat-európai festészet és szobrászat egyik leggazdagabb gyűjteménye, 400 teremben elhelyezve.

120 teremben található a múzeum legértékesebb gyűjteménye, a nyugat-európai képzőművészeti alkotásoké: a festészet 13–18. és 19–20. századokra felosztva és az ezt kiegészítő rajz-, metszet- és iparművészeti gyűjtemény, valamint a fémből és kőből készült szobrászati alkotások sora. A múzeum egyik legrégibb gyűjteménye az ókori görögök és a Fekete-tenger északi részének kultúráját mutatja be, több mint 140.000 tárggyal.

Leonardo da Vinci: Madonna
<br />
gyermekkel (részlet)Leonardo da Vinci: Madonna
gyermekkel (részlet)
A több mint 500.000 műtárgyat tartalmazó hellén és a szkíta részleg 1931-ben alakult. Ezenkívül a múzeumban négy részlegben az ókori Keletet, Bizáncot, Közép-Ázsiát és a Kaukázus vidékét, valamint a Közel-Keletet bemutató anyagot is láthatunk, több mint 180.000 tárggyal. Igen jelentős az antik és középkori érmegyűjtemény, illetve az európai és amerikai numizmatikai részleg több mint 1.115.000 műtárggyal. Az első érmék gyűjtése ugyancsak II. Katalin cárnő nevéhez fűződik.

Külön fegyverrészleg is található az Ermitázsban, amelynek első darabjait I. Miklós császár szerezte, s ami mára 16.000 példányra növekedett. 1975-ben a múzeum építészettörténeti részleggel is bővült. Az alapítás óta folyamatosan gazdagodik az Ermitázs könyvtáranyaga is, amelynek alapját szintén II. Katalin cárnő tette le. Jelenleg mintegy 700.000 művészeti, történelmi, építészeti kötet található Európa és a keleti népek nyelvén. A ritka könyvek és kéziratok részlege több mint 10.000 darabot fogalal magába. Az Ermitázs legújabb részlege 1981-ben nyílt meg, ahol a 18. századi orosz kultúra emlékeit állították ki. Itt a legjelentősebb az eredeti 18. századi belső dekorációs anyag.

E felsorolás talán így önmagában is elegendő lenne arra, hogy felkeltsem az olvasók érdeklődését a 150 éve látogatható múzeum anyaga iránt, de kiemelten szólnék a gyűjtemények világhírű műtárgyairól és mestereiről: cumaei váza, Tauruszi Vénusz, Cameo Gonzaga, heráti bronzedény 1163-ból; Leonardo da Vinci: Madonna gyermekekkel, Raffaello: Madonna Connestabile, Szent Család, Michelangelo: Guggoló fiú, Tiziano (7 kép, köztük: Danae), El Greco: Péter és Pál apostolok, Velazquez: Reggeliző parasztok, Murillo (5 kép), Rubens (21 kép, köztük: Perseus és Andromeda, Vénusz és Adonisz, Levétel a keresztről), Van Dyck (16 kép, többnyire portrék), Frans Hals: Kesztyűs férfi, Rembrandt (40 kép, köztük: Danae, bibliai jelenetek, Szent Család, Tékozló fiú, portrék).

A 18. század francia festészetét Claude Lorrain (6 kép), Poussin (9 kép), Watteau (5 kép), Boucher (5 kép), Greuze (5 kép), és a 19–20 századi francia képzőművészetet Ingres, Delacroix, Renoir, Monet, Cézanne, Gauguin, Matisse, Picasso képei, valamint Rodin és Maillol szobrai képviselik.




  • Nyomtat
  • Link küldése
  • Életmód olvasnivaló RSS




további infók:







24 óra hírei 24 óra cikkei

HIRDETÉS