• Megosztás:
Az új lehetőség: a Magyar Polgári Párt politikai keretprogramja
[3.5.2008]


Tisztelt Honfitársam!

Erdélyi magyar közösségünknek a választás szabadságát ígértük. Megteremtettük. Erdélyi magyarságunk közakaratából és megbízásából egy szilárd, nemzeti és keresztény alapokon nyugvó, romániai országos érdekképviseletre és Kárpát-medencei magyar együttműködésre egyaránt alkalmas európai regionális pártot építünk: a Magyar Polgári Pártot.

A Magyar Polgári Párt felelősséggel ajánlja mindenki számára AZ ÚJ LEHETŐSÉG című politikai keretprogramját. E keretprogram alapján kell továbblépnünk a közösségünk javát szolgáló szakágazati és területi teendőink meghatározásában. Vissza kell szereznünk a szavak és a tettek hitelét, közösen új nyilvánosságot kell teremtenünk az új gondolatoknak és az új terveknek, a politika társadalmasításával kell reményt adnunk minden erdélyi magyar társunknak: létezik tisztességes magyar politikai közképviselet.

Hisszük, hogy a szabadság, nemzet, család, erdélyiség, autonómia és keresztény gondoskodás értékei képezik erdélyi magyar közösségünk erkölcsi többségének alapját.

Hiszünk abban, hogy Erdély változást akar: új összefogást és nemzeti építkezést, a testvérharcok megszüntetését.

A program megírásában nyújtott segítségért a Magyar Polgári Párt nevében köszönetemet fejezem ki a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségnek, a Székely Nemzeti Tanácsnak és kiemelten Bakk Miklós politológus, egyetemi docens, független szakértőnek, aki szellemi irányítója volt a programalkotási munkának.

Erdély változást akar! AZ ÚJ LEHETŐSÉG programja út a változáshoz. Kérem, tartson velünk a jövőépítés útján!


Szász Jenő
a Magyar Polgári Párt elnöke



AZ ÚJ LEHETŐSÉG
a Magyar Polgári Párt politikai keretprogramja



I. A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA – új időszámítás Erdélyben!

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT közel tíz éve formálódó erdélyi magyar közakarat eredménye, melynek célja az volt, hogy megteremtse a VÁLASZTÁS SZABADSÁGÁT az erdélyi magyarság számára. Erre alapoztuk az ERDÉLYI RENDSZERVÁLTÁS tervét: azt a víziónkat, hogy az értékek és érdekek sokszínűsége jegyében a közéleti és politikai pluralizmus, az őszinte és tisztázó vita, valamint az elszámoltathatóság és teljesítményelvűség váljon közéletünk újjáépítésének alapjává. Célunk az erdélyi magyar erkölcsi többség megerősítése, az új magyar összefogás létrehozása.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT jövőképet és cselekvési lehetőséget kíván adni mindazoknak, akik úgy gondolják, új kezdet előtt állunk Erdélyben. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT ezért szövetségre kíván lépni azokkal, akik célul tűzték a posztkommunista korszakban kialakult demokrácia-deficit megszüntetését, mind Románia politikai rendszerének egészére, mind az erdélyi magyar közélet sajátos viszonyaira nézve. Ebben a törekvésünkben visszatekintünk 1989 decemberének Temesvárára, arra a történeti pillanatra, amelyet előbb kihasználtak, majd megtagadtak a posztkommunista vezetők, megakadályozván a demokrácia kívánatos rendjének kialakítását mind romániai, mind erdélyi magyar nézőpontból. Ugyanakkor előre is tekintünk, beépítvén programunkba az euro-atlanti politikai értékrend és intézményesülés közösségünk számára minden hasznos elemét és tapasztalatát.

Ezek alapján fogalmazzuk meg céljainkat!

ERŐS SZÉKELYFÖLDET, értékeit – nyelvét, kultúráját – megőrizni tudó, és ennek megőrzését saját fejlődése, gyarapodása és európaisága fundamentumává avató ERDÉLYI MAGYARSÁGOT, az európai térségben versenyképes, önmagát a régiók Európájában is megfogalmazni tudó ERDÉLYT, valamint alapvető átalakulásokra kész, közép-európaivá váló, dinamikus ROMÁNIÁT akarunk!


II. ÉRTÉKEINK – helyünk a politikában és közösségeink életében

A Magyar Polgári Párt politikáját meghatározó, alapvető értékek a szabadság, a nemzet, a család, az erdélyiség, autonómia és a keresztény gondoskodó szolidaritás.

Szabadságon nem az egyén korlátlan – értékektől és közösségektől eloldozott – lehetőségeit, hanem elsősorban a felelős cselekvés képességét értjük. A szabadság forrása a felelősség. Felelősség embertársaink és közösségünk iránt, felelősség Isten és ember előtt. Szabadságunk terét közösségeink értékei és intézményeink – ma még hiányzó vagy gyenge, de mindenképpen helyreállítandó – autoritása is kijelöli. Rend nélkül nincs a szabadságnak értelme, de a szabadság tartalmazza azt a jogunkat is, hogy megkérdőjelezzük a létező rend értelmét, vagyis jogosságát és jóra való alkalmasságát.

A nemzet központi érték számunkra. A nemzet ma is a közösségi élet legátfogóbb, kultúrát és politikát összekapcsoló kerete, amely nélkül nem gondolható el sem az emberiség – mely elsősorban nemzetek közössége –, sem intézményeink legtöbbje, melyek kultúránk fenntartása szempontjából nélkülözhetetlenek. Közösségünk a román államiság keretein belül az egységes magyar nemzet elválaszthatatlan része. A haza ott van, ahol a nemzet él. Hiszünk a Kárpát-medencei, az erdélyi és székelyföldi magyar életerőben. Hiszünk a magyar életerő összefogásának lehetőségében. Magyarságunk nemcsak érték, hanem közösségünknek olyan formaadó tényezője is, amelynek a romániai politikában is alapvető jelentőséget tulajdonítunk. Határozottan képviseljük azt, hogy Románia politikai közössége nem alkotható újra és nem válhat sikeressé anélkül, hogy a magyarsághoz tartozásunk ne legyen e politikai keret egyik legfontosabb, közösségszervező elve.

A család számunkra az élet legtermészetesebb közössége, a társadalom legősibb, alapvető eleme, amely önmagában hordja célját és igazolását. A család ezért nem minősíthető vissza sem valamilyen szerződéses érdektársulásra, sem magasabb rendűnek nevezett társadalmi célt szolgáló, annak alávetett egységgé. Viszont szerepe a társadalom szövetének megőrzésében alapvető, ugyanis ha a családok sérülnek, rajtuk keresztül az összes többi közösségformát kár éri.
Az erdélyiség számunkra egyszerre hagyományok szintézise és az együttélés mintaadó kerete. Hagyomány, amelyet Románia egyáltalán nem hasznosított, és együttélési minta, amelynek számos elemét újra kell élesztenünk, és Románia új politikai keretének, alkotmányának kidolgozásában is érvényesítenünk kell. Románia csakis ezáltal válhat közép-európai karakterű országgá.

Az autonómia számunkra olyan közjogi megoldást, intézményes keretet jelent, amely által, döntési és adminisztratív jogkörök egy meghatározott közösségre történő átruházása révén, biztosított az illető közösség megmaradása és boldogulása. Az autonómiát, melynek keretében egy közösség döntéshozatali jogosítványokat kap az államtól saját ügyeinek irányítására, olyan eszköznek tekintjük, amely meghatározó módon hozzájárul a közösségek jogainak és érdekeinek érvényesüléséhez.

A keresztény gondoskodást az egyik legfontosabb, közpolitikai elképzeléseket megalapozó elvnek és a szociális piacgazdaság első princípiumának tekintjük.
A kereszténységnek, mint vallásnak felfogásunkban alapvető szerepe van az erkölcsösség, az európai típusú társadalmi rend és stabilitás fenntartásában.

Fenntartjuk és védelmezzük az állam semlegességét, ugyanakkor számításba vesszük, hogy a társadalomnak szüksége van – túl az állam és a jogvédő és szabályozó szerepén – olyan együttélési normákra, amelyeket csak transzcendens és tradicionális alapon, tehát az egyházak zavartalan működése mellett lehet megalapozni. Úgy véljük tehát, az államnak érdeke, hogy a polgárok Istenben való hitben és hittel éljenek.

A keresztény felelősségtudat, a keresztény etika politikai cselekvésünk alapja, de ezzel politikai kizárólagosságot nem teremtünk, politikánk nyitott mindenki felé, akinek elképzelései összeegyeztethetők a keresztény értékorientációval.
A kereszténységet emellett az Európai Unió politikai kohézióját biztosító nélkülözhetetlen erkölcsi és kulturális alapnak is tekintjük.


III. ÚJ ROMÁNIA – a politikai közösség és az állam gyökeres átalakítását akarjuk!

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT olyan új alkotmányt illetve alkotmánymódosítási kezdeményezéseket indítványoz és támogat, amelyek a politikai célok középpontjába az állampolgárt és nem az államot állítják. Ezért úgy gondoljuk, hogy az állam reformjának egyaránt kezdete és végpontja a romániai politikai közösség újraalkotása. Olyan cél ez, amely egyesítheti az erdélyi magyarság államalkotói elismerését Románia – civilizációs értelemben is sikeres – európai integrációjával.

Mindezek alapján: a MAGYAR POLGÁRI PÁRT álláspontja az, hogy Romániában az ország lakosainak politikai közösségét nem csupán állampolgárok egyenlőségére és összetartozásának elvont deklarálására, hanem az ország területi-politikai közösségeinek szolidaritására kell alapozni. Ennek érdekében új alkotmányra, annak alapján pedig a politikai intézményeket újraformáló, sarkalatos törvényekre van szükség.


Az új Románia alapja: a régiók szolidaritása

Az új Romániában a régiók adják a politikai közösség legfontosabb szerveződési kereteit.

A régiók alkotmányos jogállásúak: a) választott testületeiken – tartományi parlamentjeiken – keresztül politikai-közigazgatási önkormányzattal vannak felruházva; b) jogállásukat, identitásukat, hatalmukat és szervezeti struktúrájukat az alkotmánynak és törvényeknek kell garantálniuk; c) státusuk nem változtatható meg anélkül, hogy velük ne konzultáljanak; d) saját önkormányzati hatáskörben jogszabályokat alkothatnak, amely részét képezi az állam törvényes rendjének, e) a régiók biztosítják maguknak a saját adminisztrációt, személyzetet és forrásokat, döntenek saját szimbólumaikról.

Romániában az ország politikai-közösségi szolidaritásának intézményes alapjait a régiók közötti szabályozott együttműködés, a kisegítés elvének régiók közötti egyetértéssel kialakított alkalmazása alkotja.

Aszimmetrikus regionalizmus

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT az aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a területi-politikai közösségek kialakítása legmegfelelőbb keretének. A régiók – az adott alkotmányos keretek között – saját adottságaik, hagyományaik és identitásuk alapján, szabályozott törvényalkotási folyamatban szerzik meg azokat a hatásköröket, amelyekre szükségük van. Az állam a hadügy, a külügy, a pénzügy, a nemzetbiztonság területein kívül minden egyéb területen annyi hatáskört ad át a régióknak, amennyit az illető területi-politikai közösség jóléte szempontjából szükségesnek tekint.

A régiókat politikai egyeztetéssel, népszavazások útján történő konzultációval, a létező történeti, kulturális és kisebbségi identitások tiszteletben tartásával és az Európai Unió regionalizmusának, valamint regionális politikáinak figyelembe vételével kell kialakítani.

A Magyar Polgári Párt a következő régiókat javasolja: Észak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Székelyföld, Bukarest.

Közjogi kerekasztal – az új alkotmány felé

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT úgy véli, hogy a politikai közösség új alapokra helyezése egyben azt is jelenti, az eddig tisztán pártfüggő alkotmányozást átfogóbb – politikai és civil részvételt egyaránt magába foglaló – keretek közé kell terelni.

Ennek érdekében a MAGYAR POLGÁRI PÁRT egy közjogi kerekasztal intézményesítését javasolja, amelyen az újabb rendszerváltás politikai és közjogi alapkérdései kerülnének terítékre.

E viták lefolytatásakor a MAGYAR POLGÁRI PÁRT azokat az alkotmánymódosításokat és közjogi javaslatokat támogatja, amelyek – ha hosszabb távon is, de – az alább következő célok megvalósulását segítik.

A régiók érdekeinek megfelelő, kétkamarás parlamentet!

A jelenlegi kétkamarás parlament még a 2003-as alaptörvény-módosítást követően is fékezi a törvényhozási folyamatot. Hosszabb távon, a regionális szerkezet megszilárdulásával létre kell hozni azt a kétkamarás parlamentet, amelynek felsőháza a regionális-területi és a korporatív képviseleti elvet ötvözné: a régiók képviselői mellett a nemzeti kisebbségek a korporatív elv alapján jutnának képviselethez ebben a házban. Ez lépne a jelenlegi, 1990-ben kialakult, mára már sok anomáliával terhelt kisebbségi képviseletek helyébe !

A parlament alsó házában csak pártok jutnának képviselethez, köztük viszont a regionális és kisebbségi pártok is mandátumot szerezhetnének.

Parlamentáris köztársaságot, erős kormányzatot!

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT hosszú távon a parlamentáris köztársasági formát támogatja. Úgy véljük, Románia hosszú távú érdeke, hogy a közép-európai országok közé zárkózzon fel. Ennek a célnak a Közép-Európában gyakorolt parlamentáris köztársasági forma felel meg a legjobban.

Erős alkotmánybíróságot!

Szükség van az alkotmánybíróság megerősítésére, presztízsének növelésére. Ennek érdekében az alkotmány szintjén is rögzíteni kell, hogy az alkotmánybíróság önálló, a többi hatalmi ágnak mellérendelt intézmény, működésében nem függ más hatalmi ágtól, költségvetését saját maga állítja össze, bár a parlamentnek kell azt elfogadnia. Az alkotmánybíróság hatáskörét ki kell egészíteni az utólagos absztrakt normakontroll lehetőségével! Szigorúbb szakmai feltételeket kell teremteni az alkotmánybíróság tagjainak kinevezésekor!

Új párttörvényt!

Új párttörvényre van szükség, amely nem állít korlátozó feltételeket a pártok bejegyzése elé. Lehetővé kell tenni a kisebbségi és regionális pártok bejegyzését is!

Alkotmányos alapot az önkormányzatoknak!

Az alkotmányban is rögzíteni kell a helyi – települési – közösségek önkormányzati autonómiáját. A helyi önkormányzatok számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy alkotmánybírósághoz forduljanak, amennyiben a parlament valamilyen jogszabálya vagy a kormány valamilyen intézkedése csorbítja autonómiájukat. A helyi autonómián belüli döntéshozói és végrehajtói intézményekre – a polgármester és a helyi képviselőtestület megválasztására és hatáskörére –vonatkozó megoldásokat hosszabb távon célszerű a regionális szintű szabályozás hatáskörébe utalni, Európa több, működő megoldása szerint.

A közvetlen demokrácia bővítése!

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT erősíteni kívánja a közvetlen demokrácia intézményeit. Mindezt szükségesnek tartjuk a területi-politikai közösségek kialakulása és megszilárdítása érdekében.

Ennek érdekében: (1) bővíteni kell azoknak a kérdéseknek a körét, amelyben helyi vagy regionális népszavazás írható ki; (2) lehetővé kell tenni, hogy meghatározott feltételek mellett a helyi vagy regionális közösségek a közvetlenül csak rájuk tartozó, de politikailag is releváns kérdésekben is népszavazást tarthassanak; (3) a települések és a régiók szintjén létre kell hozni a helyi népi kezdeményezés intézményét, amellyel a lakosság egy meghatározott hányada önkormányzati döntéseket kezdeményezhet.


IV. ERDÉLYISÉG ÉS EMELKEDŐ MAGYARSÁG – regionális közmegegyezések felé!

IV.1. Regionális együttélés, régiószintű kulturális autonómia

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT szerint az erdélyi magyarság helyzetét rendező közjogi kereteket elsősorban a szilárd, széles önkormányzati autonómiával rendelkező régiókon belül kell kialakítani. A megoldási lehetőségeket e régiókon belül:
a) a kisebbségek kulturális autonómiája
b) a régiószintű társulásos demokráciaformák, illetve
c) az egyes régiók autonómiájának külön hatáskörökben testet öltő elmélyítése adja, az aszimmetrikus regionalizmus keretében.

Kulturális autonómia – a régiókon belül!

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT szerint a kulturális autonómiát elsősorban a régiók keretén belül kell kialakítani olyan közjogi intézményként, amely közvetlen választásokkal, kisebbségi névjegyzék alapján jön létre. A lehetőségeket az egyes régiókon belül, az illető régió politikai közösségének kell kimunkálnia, az együttélés hagyományaira és az európai példákra alapozva.

Képviselet a kormányzat szintjén

A központi kormányzat szintjén az egyes régiók kulturális autonómia-testületei létrehozzák – közvetett választással – az egyes kisebbségek országos kulturális önkormányzatát, amelynek ezen a szinten két fontos feladatköre van: a) a kormány mellett konzultatív hatáskörrel rendelkezik, illetve egyes, törvényben meghatározott kérdéskörökben vétójoggal él; b) létrehozza a nemzeti kisebbségek, mint államalkotó közösségek régiók feletti, korporatív képviseletét a parlament felsőházában.

E közjogi keretben az erdélyi magyarság – törvényhozási és kormányzati szintű – politikai képviseletét tehát egyrészt azoknak a politikai pártoknak kell megvalósítaniuk, amelyek részt vesznek a politikai életben – a regionális és/vagy az országos szintű választásokon –, másrészt annak a korporatív képviseletnek, amely az egyes régiók fölött, a kulturális autonómiák intézményi alapján jön létre a parlament felsőházában.

IV.2. Erdélyi társadalompolitikák – a közép-európai örökség revitalizációja

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT ágazati politikai programjai erdélyi magyar szavazóinak közvetlen gyarapodása mellett a közös erdélyi térség felemelkedését, saját hagyományaihoz való visszatérését is szolgálja. Úgy gondoljuk, e programok egyaránt segítik Erdély visszatérését közép-európai gazdálkodási hagyományaihoz és illeszkedését ahhoz az új termelési szerkezetekhez, amelyek az Európai Unió a lokalitás, a hagyományos tájak megőrzése érdekében támogat.

Szövetség a gazdákkal!

Az agrárpolitika és vidékfejlesztés területén a MAGYAR POLGÁRI PÁRT programja a gazdák, a gazdatársadalom programja!

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT nemcsak felvállalja ezt a programot, és garanciát nyújt a végrehajtásához, de partnernek, szövetségesnek tekint minden gazdát, szövetséget köt a gazdatársadalommal a sikeres kivitelezés érdekében.

Erdély maradjon Erdély!

Erdély különleges éghajlati viszonyai, az ország többi részétől eltérő birtokstruktúrája, termelési hagyományai sajátos regionális agrárpolitikai és fejlesztési stratégiák megalkotását kívánják. Itt csak olyan mezőgazdálkodás hozhat sikert, amely úgy állít elő értékes, szermaradványmentes, egészséges, biztonságos és jobb minőségű életet biztosító élelmiszereket, hogy közben megőrzi a hagyományokat. Az erdélyi táj, az erdélyi népszokások, az erdélyi ízek nem tehetők tönkre az iparszerű tömegtermelés eszközeivel, még ha azok extraprofitot ígérnek is az ágazatban dolgozók számára. Az erdélyi gazdálkodási rend és az erdélyi táj integrált megőrzése – mely az „Egység a sokféleségben” jelszava alá foglalható – szorosan illeszkedik az Európai Unió által szorgalmazott, változatos mezőgazdasági szerkezeten és a különféle gazdálkodási módon alapuló agrárpolitikai és vidékfejlesztési koncepcióhoz.

Sokfunkciós mezőgazdaságot !

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT a Vidéki Térségek Európai Chartájába foglalt, úgynevezett „sokfunkciós mezőgazdaság” koncepcióját tartja irányadónak, amely – sajnos – Közép- és Kelet-Európa országaiban csak részben ismert, vagy nem elfogadott. E koncepciónk az ökoszociális piacgazdaság modelljéhez illeszkedve a mezőgazdaság feladatai közé, a közvetlen termelési célokon túl, még az alábbiakat sorolja: a) a táj megőrzése és gondozása, minthogy az a turizmus alapvető „tőkéje” is; b) a vidéki értékek, életstílusok és kulturális javak megőrzése, amelyeknek alapvető szerepük van a gazdálkodó ember és környezete közötti harmónia megőrzésében és más, a közösség számára szükséges szociális feladatok ellátásában; c) a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése, illetve elkerülése.
Családi gazdasági modellt!

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT kiemelt célként határozza meg a vidéki családi gazdaságok kialakítását, megerősítését, amit a vidék polgárosodásának egyik legfontosabb tényezőjeként tekint. E gazdaságok hozzájárulnak a vidéki népesség helyben-tartásához, megélhetésük biztosításához, a hagyományok megőrzéséhez – végső soron a vidék polgárosodásához. Ugyanakkor a családi gazdaságok környezetbarát gazdaságok. Az európai mezőgazdaság ökoszociális piacgazdasági modelljének – a termelési, társadalmi és ökológiai funkciók egyidejű teljesítésének – tehát a családi gazdasági modell a legalkalmasabb kerete, és ezért a MAGYAR POLGÁRI PÁRT a Lisszaboni Nyilatkozat irányelveit támogatja, amelynek megfelelően az Európai Bizottság a félig önellátó, családi gazdaságokat „a vidéki közösségek gerincoszlopaként kezeli”.

A vállalkozások és az iparpolitika terén a MAGYAR POLGÁRI PÁRT elsősorban az egyéni vállalkozásoknak és a kis- és közepes vállalatoknak megfelelő gazdasági környezet kialakítását tekinti prioritásnak.

Termelési kultúra – befektetés az emberi tényezőbe


A MAGYAR POLGÁRI PÁRT olyan piacgazdaság és gazdálkodási szerkezet kialakítását támogatja, amelyben az embert nem kizárólag a termelés egyik tényezőjeként tekintik (mint például az ingadozó árú nyersanyagokat), hanem a hosszabb távú befektetések egyik legfontosabb céljának is. Az emberi tényezőért hozott „anyagi áldozat” (például a költséges, komplex oktatási-továbbképzési rendszerek fenntartása) gazdaságilag is megtérül. A termelési kultúrát azon közjavak kategóriájába soroljuk, amelynek megőrzése, fejlesztése egyszerre gazdasági és közösségi érték.

Középosztályosodás, szociális piacgazdaság – gazdasági verseny szélsőséges polarizálódás nélkül!

Az erdélyi magyarság fennmaradási esélyei, kulturális és nyelvi közösségként való megmaradása szorosan összefügg a középosztályosodással, egy erős erdélyi magyar középosztály kialakulásával. Csak ez akadályozhatja meg, hogy a globális piacok közelében az erdélyi magyar társadalom ne essen szét a nagyon gazdagok és nagyon szegények rétegeire. Ennek érdekében a MAGYAR POLGÁRI PÁRT az egyéni vállalkozóknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak kedvező gazdasági környezet kialakítását támogatja. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT a szociális piacgazdaság és a szociális állam pártján áll, ugyanakkor úgy véli, a társadalmi szolidaritásnak is elsősorban a polgári öntudatra, a másokért is felelősséget vállaló, önálló egzisztenciákra kell épülnie, és kevésbé az újraelosztásra.

Az oktatáspolitika területén a MAGYAR POLGÁRI PÁRT a következő célokat tekinti a legfontosabbaknak:

Állítsuk az erényre nevelést az oktatás középpontjába!

A közoktatás – tömegoktatás – színvonala az elmúlt években nagyot zuhant, ennek oka – egyrészt – a családnak, mint primér közösségnek a meggyengülése, másrészt annak a fogyasztásszemléletnek az elterjedése és média általi felerősítése, amelyben a műveltség a legjobb esetben is legfeljebb az egyik lehetséges kiemelkedési lehetőség a többi karrierideál között, amelyek kizárólag a piachoz és az egyéni érvényesüléshez kapcsolják a tudás értékét.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT e válságból való kilábalás fő irányának az erényre nevelést tekinti: az erényre nevelést kell visszahelyezni az oktatás középpontjába.

Közösségi iskola – autonóm, szabad iskola

Demokratikus, nyitott polgári társadalmat csak autonóm, szabad egyének alkothatnak. E társadalom alapja a demokratikus iskolarendszer, az autonóm, szabad iskola. Az autonóm, szabad iskola azonban csak akkor lehet az erényre nevelésnek is középpontja, ha közvetlenül és ellenőrizhetően közösségi célokat szolgál. Az önálló közoktatási intézményrendszer létrehozásában eddig elért eredményeket elismerve, ezek folytatásaképpen a MAGYAR POLGÁRI PÁRT hosszú távon a magyar oktatási intézményeknek a regionális és települési önkormányzatok, valamint az egyes régiókon belül majdan létrejövő kulturális autonómia-hatóságok fenntartói hatáskörébe való helyezését szorgalmazza. Ugyanakkor javasolja az iskolaszékek/iskolatanácsok döntési jogköreinek és társadalmi ellenőrző szerepének kiszélesítését és megerősítését.

Visszaszerezni a szakoktatás presztízsét!

Az elmúlt években leépült a szakoktatás: kevés a magyar nyelvű szakközépiskola, szakmunkásképző. A szakoktatás megerősödését, presztízsének helyreállítását a MAGYAR POLGÁRI PÁRT ezért kiemelkedően fontos társadalompolitikai célnak tekinti.

A felsőoktatás két centruma


Az erdélyi magyar felsőoktatás eddigi, terv nélküli – inkább ötletekre és konjunktúrákra alapozott – fejlesztéséből adódó helyzetét csak hosszú távra szóló, fenntartható konszenzus által övezett tervvel lehet meghaladni. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT szerint e hosszú távú terv alapja az, hogy az erdélyi magyar felsőoktatásnak két centrumát kell kialakítani: az egyiket Kolozsváron, a másikat Székelyföldön. A magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó szakmai tervnek ezen az alapon kell – egyrészt – újragondolnia a Bolyai-tervet, másrészt kidolgoznia a Székelyföldi Egyetem tervét.

V. SZÉKELYFÖLD – a jövő centruma!


A MAGYAR POLGÁRI PÁRT Székelyföldet olyan sajátos területi-politikai közösségnek tekinti, amelynek egységét, kohézióját Székelyföld önálló történelme, külön intézményi-jogtörténeti hagyományai, kulturális-nyelvi karaktere és életmódközössége adja.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT Székelyföld regionális státusát a romániai régiók kialakításának folyamatában, lakosságának azon történelmi óhajára alapozva szorgalmazza, hogy az autonómiát több rendben igényelte. Ennek érdekében a törvényhozás útján folyamatosan kezdeményezi, hogy Románia kezdjen alapvető államszerkezeti és regionális reformba, és annak keretében ismerje el Székelyföldet, mint sajátos státusú önkormányzati régiót, amely a többi régióhoz hasonlóan saját politikai-közigazgatási önkormányzattal rendelkezik, ugyanazon hatáskörök alapján, ugyanakkor azonban többlethatásköröket is kap, sajátos kulturális-nyelvi karaktere és életmódközössége védelme érdekében.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT úgy véli, csakis az erős, önkormányzati alapon modernizálódni képes Székelyföld régió tud változtatni azon a több mint évszázados trenden, amely Székelyföldet belső peremterületként arra a sorsa kárhoztatta, hogy más régiók számára termelje meg a tudást, a munkaerő-utánpótlást, azaz: a humán erőforrásokat.

V.1. Székelyföld mint sajátos státusú önkormányzati régió

Székelyföldet Románián belül közjogi személyiséggel rendelkező, sajátos státusú önkormányzati régióként kell létrehozni. Székelyföld régió sajátos közigazgatási rendje a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekre, valamint lakosságának arra a történelmi óhajára épül, hogy autonómiát biztosítsanak számara. A régió lakosságának autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlődést, a területi érdekek érvényesülésének elősegítését és védelmét célozza.

Székelyföld régió területe

Székelyföld régió területének a jelenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Marosszék területét kell magában foglalnia.

Székelyföld régió önkormányzati illetékességét, regionális autonómiáját a régió statútuma rögzíti Románia parlamentjének jóváhagyásával; e statútum többlethatásköröket is biztosít a régiónak, melyek a régió sajátos identitásából következnek.

Székelyföld régió sajátos státusa

Székelyföldön lakosai két nyelvi csoportra, a magyar és a román nyelvi csoportra oszlanak, ezért a régió politikai-közigazgatási rendszerét a társulásos demokrácia elvei szerint kell kialakítani. A régió többlethatásköreinek egy része ehhez kapcsolódik.

Székelyföld régió sajátos jogállásának, többlethatásköreinek – többek között – biztosítania kell:

a) a régió polgárainak, nyelvi csoportjainak egyenlőségét, külön regionális határozatok elfogadását ennek érdekében
b) a nyelvi csoportok arányos képviseletét a régió szerveiben (az ennek megfelelő regionális választási törvény kidolgozását, névjegyzékek vezetését stb.)
c) a magyar és a román egyenrangú használatát a régión belül
d) a régió altalajkincseinek önkormányzati tulajdonba vételét

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT szorgalmazza, hogy addig is, amíg sor kerül Románia regionális-államszerkezeti reformjára, az erdélyi magyarság politikai pártjai és civil szervezetei az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében tartsanak időnként szakpolitikai-egyeztető tanácskozásokat Székelyföld régió státusáról, a sajátos státus elérésének lehetséges stratégiáiról. E tanácskozások célja a konszenzus kialakítása és hosszú távú fenntartása.

V.2. Székelyföldi önkormányzati együttműködés, térségfejlesztés

Mindaddig, míg Székelyföld sajátos státusú régiója létre nem jön, elsősorban az önkormányzatok együttműködésére kell alapoznia azokat a stratégiákat, amelyek Székelyföld regionális autonómiáját előkészítik, illetve a neki megfelelő térszerkezeti változásokat elindítják.

A települési önkormányzati szint fontossága

A mai székelyföldi településhálózat és térszerkezet semmiképp sem hagyható figyelmen kívül, sőt, a székelyföldi magyarság számára elsőrendű fontossággal bír a közigazgatás megyei és települési önkormányzati szintje. Emellett szólnak a történelmi hagyományok, de az Európai Unió felől érkező modernizációs kényszer-lehetőségek is. Ezért az önkormányzatok megerősítésében a hagyományokat és az uniós rendszer által kínált lehetőségeket össze kell hangolni.

Különösen fontos az önkormányzati szint erőssége a régió közjogi kialakítása előtt, mivel a megyei és a települési önkormányzatok lehetnek a Székelyföld-centrikus politika és a régiószervezés egyedüli kiindulópontjai.

A települési önkormányzati szint megerősítése érdekében:
– fejleszteni kell a „szolgáltató” önkormányzati szerepkört
– ugyanakkor az önkormányzat gazdálkodó, vállalkozó szervezet is legyen
– bátorítani kell és az uniós alapok felhasználása érdekében célirányosabbá kell tenni a testvértelepülési kapcsolatok kiépítését, e kapcsolatok alakításában ki kell egészíteni az egyoldalú Magyarország-orientáltságot, más EU-s államok önkormányzataival is kapcsolatokat kell létesíteni.

Verseny és együttműködés

Székelyföld a hagyományos kistérségi központokból és azok vonzáskörzeteiből áll, amelyek versenyben állnak. Fontos, hogy e verseny egészséges maradjon, és fontos, hogy a közös ügyek érdekében az együttműködés keretei is létrejöjjenek. Minthogy az elmúlt tizennyolc évben egyetlen „közös projektet” sem indítottak el a székelyföldi városok együtt, olyan új politikai keretre van szükség, amely elindíthatja végre e közös terveket. Székelyföldnek nincs régiókonstituáló centruma, nagyvárosa; a kritikus tömeget csak a székelyföldi városok összefogásával lehet megteremteni. Le kell számolni azzal a mentalitással, hogy csak egyes székelyföldi városok fejlődése fontos: az erdélyi és romániai nagyvárosokkal szemben a versenyt a székelyföldi régió csak úgy tudja megharcolni, ha az egyes kistérségi központok között hálózati elven szerveződik a gazdaság.

Konszenzus a székely hálózati társadalomért

Jelenleg a leghatékonyabb együttműködési keret a két megye, Kovászna és Hargita együttműködése lehet. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT ezért kezdeményezi olyan közös – megyeközi – alapok létrehozását, amelyek e közös tervek hosszabb távú támogatására szolgálnak. Ezen alapok felügyeletét és a támogatásra vonatkozó döntéseket olyan közös testületeknek kell meghozniuk, amelyek mind politikai, mind térségi szempontból paritásos alapon jönnek létre
Közös tervként kell kezelni például:
– Hargita, Kovászna és Maros Megyék Szövetségét;
– a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség felállítását;
– a Székelyföldi Önkormányzatok Szövetségét;
– a Székelyföldi Kistérségek Egyeztető Fórumát;
– a Székelyföldi Városok Egyeztető Fórumát;
– a közös felsőoktatási stratégia megalkotását és a felsőoktatási intézmények közös részfinanszírozását (Sapientia, Babes-Bolyai TE székelyföldi tagozatai, MÜTF stb.) – ennek során kell körvonalazódnia a Székelyföldi Egyetem megvalósítási tervének
– tehetségkutató ösztöndíj alapítását
– Székelyföld Fejlesztési Stratégiájának megalkotását, egészen az operatív szintig
– székelyföldi ingatlankataszter és -adatbázis megalkotását, olyan ingatlanközvetítő tevékenység megalapozásához, amely elsősorban a területi közösség érdekeit szolgálja.
– a Székelyföldi Vállalkozók Klubjának megalapítása; tőkealap létrehozása fiatal, feltörekvő vállalkozók számára pályázati rendszerben
– és számos más, hasonló kezdeményezést

V.3. Székelyföld szimbolikus jelenlétének megerősítése

Folytatni kell a Székelyföld szimbolikus megjelenítését célzó kezdeményezéseket, ezt szintén az önkormányzatok együttműködésére kell alapozni.
Székelyföld szimbolikus megjelenítése
több területen is eredményes lehet, így:
a) Székelyföld földrajzi-közigazgatási határainak egységes megjelenítésében;
b) egyes urbanisztikai elképzelések székelyföldi egységesítésében;
c) a közös székelyföldi intézmények azonos szimbolikájában
stb.

Régiómarketing

Székelyföld szimbolikus megjelenítése mellett szükséges a régió komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása és kommunikálása.
Székelyföld régiómarketingje érdekében, önkormányzati összefogással egyes fejlett országokban régióképviseletek nyithatók.
Székelyföld régiómarketingjét szolgálhatja a sport is. Egyes sportágakon belül „székely bajnokságok” szervezendők, és ez a régió szimbolikus megjelenítésében is szerepet játszhat. Követendő cél lehet a kulturális intézmények felmutatása is.


VI. MAGYAR NEMZETI INTEGRÁCIÓ

A romániai magyar közösség a román állam keretein belül a kulturálisan egységes magyar nemzet elválaszthatatlan része. Az egységesülő európai közösségi térben a magyarság önmagáról való gondolkodásában paradigmaváltásra van szükség. Nincsenek többé határon inneni és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügyek vannak, amelyekben minden magyar felelős minden magyarért. A romániai magyar közösség Európában nem kisebbségi ügy, hanem a magyarság ügye kell, hogy legyen, olyan ügy, amelynek a magyar állam, a magyarországi társadalom és a kárpát-medencei magyar közösségek egyidejűleg részesei.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT szükségesnek tartja a kárpát-medencei magyarság lelki, szellemi és anyagi erőforrásainak összpontosítására irányuló magyar nemzeti integráció politikájának megvalósítását. Ez egyaránt jelenti a magyar állam és a magyar nemzet újjáépítését. A tizenötmillió magyarban való gondolkodás és a határokon átívelő nemzeti újjáegyesítésre irányuló tetteket követően a magyar nemzetpolitika mindannyiunk számára korszakváltó kihívása a kárpát-medencei magyar nemzeti integráció feladatainak felismerése, azok megoldásában való összefogás készsége és képessége.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT kezdeményezője és cselekvő részese kíván lenni a magyar nemzeti integráció, a magyar megújulás politikájának. Szövetségese kíván lenni minden olyan kárpát-medencei magyar pártnak, amely osztozik a nemzeti integráció felelősségében és munkájában. Kezdeményezője kívánunk lenni továbbá az erdélyi magyar közösség, beleértve csángómagyar sorstársainkat is, lelki, szellemi és anyagi erőforrásai összpontosítására irányuló törekvéseknek, ezeket elősegítő társadalmi párbeszédnek és intézményesülésnek.


VII. POLITIKÁNK ESZKÖZEI

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT nemcsak új programot képvisel, hanem a politizálás új stílusát is meg akarja honosítani az erdélyi magyarság politikai képviseletében. Az egyenes beszéd, a szókimondás, a kimondott szóért vállalt felelősség stílusát.

A program saroktételeiből következően a MAGYAR POLGÁRI PÁRT elsősorban az önkormányzat-orientált politikát képviseli, szemben az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletében eddig meghonosodott parlamentközpontúsággal.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT, tekintettel Románia uniós tagságára, az Európai Parlament révén megnyílt, közvetlen külpolitikai térre, határozottabb és folyamatosabb fellépésekkel kívánja az erdélyi magyarság érdekeit megjeleníteni az EU-s átalakulásokban, és igényli Magyarország, a mindenkori magyar kormány határozott külpolitikai támogatását. Kiemelt figyelmet fordítunk az európai regionális és keresztényszociális pártokkal való kapcsolatfelvételre, valamint a magyar nemzeti integrációban részes Kárpát-medencei magyar pártokkal való stratégiai szövetségre.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT kommunikációját értékeinek folyamatos hangsúlyozása mellett a higgadt reakciókészség, a nyitottság, az integratív szándék jellemezi. Kiemelt fontosságú a román nyilvánossággal való megfelelő kapcsolat kialakítása. Ezen belül külön jelentőséggel bír a párt autonómiaigényének és –elképzeléseinek rendszeres kommunikálása, a megfelelő partnerek felkutatása.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT a román pártokkal való kapcsolatok kialakításában elsősorban az ideológiai és regionális alapon való együttműködést tartja fontosnak.

A MAGYAR POLGÁRI PÁRT az erdélyi magyar politikai vitákban konszenzusorientált politikát követ. Az erdélyi belmagyar testvérharcot meg kell szüntetni. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT a hosszú távú tervek kidolgozásában, a költségvetési források felhasználásában, a támogatások elosztásában és a fontos romániai köztisztségek betöltésére vonatkozóan a versenytársakkal szembeni vitákban az együttdöntési eljárások intézményesítését, illetve közös testületek felállítását szorgalmazza.




  • Nyomtat
  • Link küldése
  • Életmód olvasnivaló RSS










24 óra hírei 24 óra cikkei

HIRDETÉS